"Bizonyos, hogy minden igazi utazás értelme a hazajutás,
s az ember megkezdi a hazatérést abban a pillanatban,
amikor útrakel." – Márai Sándor
Az én hazatérésem harmincadik születésnapom után néhány héttel vette kezdetét, amikor először mentem el egy pszichodráma csoportba, és első protagonista játékomban feltört belőlem tíz évvel azelőtt elvesztett apám hiányának minden el nem hullajtott könnye. A pszichodráma színpadán búcsúztam el apámtól úgy, ahogy az életben ezt nem tehettem meg. Nehéz volt elmondani neki mindazt, ami oly rég óta nyomta a szívemet. Fájt. Utána mégis könnyebb lett. A kimondatlan szavak terhe lekerült rólam, és megtapasztaltam, hogy lehetőségem van az érzelmi sebeim gyógyítására és a változásra. Elkezdődött az utazásom.
Az elmúlt tíz évben, a pszichodráma mellett, az önmegismerés sokféle ösvényen vezetett hosszabb-rövidebb ideig utam. Tanultam és gyakorlom a polinéz alapokon nyugvó Ma-Uri masszázst, részt vettem táncterápiás, bodywork csoportokon, jóga és meditációs kurzusokon, pszichológiai workshopokon, miközben próbáltam összeszedni minden olyan módszert, elméletet és gyakorlatot, amit az életem jobbá tételéhez használni tudok. A pszichodráma képzésemben most a szeptemberi diplomavédésre készülök, amivel megszerzem a pszichodráma vezetői címet.
Jelenlegi küldetésem az emberi tudatosság fejlesztése az élet különböző területein. Pénzügyi elemzőként egyrészt abban segítek, hogy az emberek reálisan lássák saját anyagi helyzetüket és hozzák ki a legtöbbet abból amilyük van, másrészt abban, hogy tervezzenek tudatosan céljaik megvalósításáért. Masszőrként a testi tudatosságra helyezem a hangsúlyt – hogy figyeljünk oda testük jelzéseire, ne csak használjuk, hanem tartsuk is karban „földi porhüvelyünket”, mert így tudjuk jól érezni magunkat hosszútávon a bőrünkben. Önismereti csoportvezetőként a lelki folyamatainkban való tudatosság erősítése a célom. Úgy gondolom, hogy mindenki mindent tud, amire az adott pillanatban szüksége van; ami a változáshoz kell, az pedig megtanulható.
